Már 25 év telt el a webes fejlesztések során vitathatatlanul a leggyakrabban használt kód megalkotása óta. Az Internet felemelkedése olyan távlatokba juttatta el a JavaScriptet, amelyről kezdetben álmodni sem mertünk. Megjelenése óta a JavaScript nemcsak a programnyelvek között betöltött helyzetét erősítette meg, hanem a modern webfejlesztéshez elengedhetetlen új felhasználási területekkel is bővült.
A JavaScriptet az akkor a Netscape Communications vállalatnál dolgozó Brendan Eich alkotta meg 1995-ben. A programnyelvet a Scheme, a Java és a Self programozási nyelvek ihlették. A ’90-es években a Netscape Communications böngészőjével – a Netscapte Navigatorral – , mely a később elsőként elterjedt Mosaic böngészőhöz képest nagyobb népszerűségnek örvendett a felhasználók körében, jelentős szerepet játszott a Internet világában.
A Netscape Communications egyik társalapítója az a Marc Andreessen volt, aki 1993-ban tagja volt az Illinois-i Egyetemen a Mosaic böngésző projekten dolgozó fejlesztői csapatnak. Ahogy a web egyre népszerűbbé vált, a technológiai cégek a leghatékonyabb Internetes böngésző létrehozásán versengtek.
A Microsoft rájött mennyire fontos ez és az Internet irányításának a Netscaptetől való megszerzése érdekében elindította az Internet Explorer projektet. Mindez a Microsoft és a Netscape között kirobbantott egy, a böngészők piacán megszerzendő fölényért zajló parázs versengést.
Ez idő tájt, a webfejlesztőknek égető szükségük volt egy olyan programozási nyelvre, amelynek segítségével a weboldalakat dinamikus funkciókkal tölthették fel. Eredetileg a Javat szánták erre a célra, de hamarosan rá kellett jönniük, hogy a felhasználói igények kielégítésére egy rugalmasabb megoldás szükséges.
A Netscape felismerte ezt az igényt és azzal a céllal, hogy a webfejlesztők az oldalakhoz interaktív tartalmakat adhassanak, egy könnyű programozási nyelvet álmodott meg. Az idő sürgetett és ez volt az a pont, amikor a JavaScript atyja belépett a képbe.
1995-ben Bernard Eich megbízást kapott a Netscapetől egy, a megjelenés előtt álló Netscape Navigator 2.0 webes böngészőjükkel használható dinamikus programozási nyelv megalkotására. Bár Eichnek rövid határidőt szabtak a megbízatás teljesítésére, ő ebben mégis a lehetőséget látta meg arra, hogy végre egy számára fontos projekten dolgozhasson, így elfogadta a Netscape felkérését. Így született meg a könnyű programozási nyelv ötlete. Eich először Mocha-nak nevezte el, majd átnevezte Live Script-re. Eichnek mindössze tíz napra volt szüksége a működőképes prototípus megalkotásához, amely már a Netscape Navigator 2.0 böngészővel használható volt.
A Netscape mindenképpen szerette volna megőrizni a böngészők piacán betöltött meghatározó szerepét, ezért partneri kapcsolatba lépett a Sun Microsystems vállalattal – a Java programozási nyelv fejlesztőivel. Az együttműködés értelmében a Sun Microsystems biztosította, hogy a Javát használók számára a Java a Netscape Navigator böngészőn keresztül legyen elérhető.
1996-ban, majdnem egy év elteltével, a Live Script elnevezést véglegesen felváltotta a JavaScript név. Ennek elsősorban marketing szempontból volt jelentősége, így próbálták a Java felhasználókkal elfogadtatni. A JavaScriptet a Netscape Navigator 2.0 böngészőben megvalósuló, kisebb, kliens oldali projektek programozási nyelvének szánták, míg a Javát a látványos webes megoldások különleges eszközeként tálalták.
Ezt követően a Microsoft visszamodellezte a JavaScriptet, hogy az Internet Explorer 3. böngészőjükhöz egy testreszabott verziót alkossanak belőle. A Java márkanév tulajdonosával, a Sun Microsystemsszel esetlegesen felmerülő jogi viták elkerülése érdekében saját verziójukat JScriptnek nevezték el, hiszen a Java licencjogaival ekkor már a Netscape rendelkezett.
A mindennapi, nem fejlesztő felhasználók számára is elérhető, egyszerű és rugalmas JavaScript (és JScript) őrült népszerűségre tett szert, használatukkal a weboldalak interaktívabb és dinamikusabb külsőt kaptak.
Sajnos, az alacsony belépési korlát miatt – mely azt jelentette, hogy kódrészleteket kevés vagy nulla tudással is létre lehetett hozni – mindkét programnyelv kezdett rossz megítélés alá esni. Sőt, a JavaScriptet gyakran bosszantó megoldásokra (felugró hirdetések, böngészőfigyelés stb.) és nem a felhasználói élmény javítására használták.
A probléma megoldására a legjelentősebb válasz az ECMA szabvány bevezetése volt. A Netscape és a Sun Microsystems, a szabványt elfogadó ECMA Internationallal közösen, kiadott egy, a JavaScript szabványosítását célzó dokumentumot. A szabványosítás jelentős lépés és remek döntés volt egy ilyen új programnyelv számára.
Ezzel a JavaScript egy szélesebb közönséget tudott elérni és a fejlesztők beleszólhattak a programnyelv fejlődésébe. A szabványosítással lehetőség nyílt a programnyelvet negatív céllal alkalmazó felhasználók ellenőrzésére is. Annak érdekében, hogy a Sun Java márkanevének megsértését elkerülje, az ECMA bizottsága a szabványoknak megfelelő programnyelvet ECMAScriptnek nevezte el.
Ez azonban csak még nagyobb félreértésekhez vezetett, de végül az ECMAScript megnevezés az előírásokat, míg a JavaScript elnevezés a programnyelvet megjelölésére szolgált (és ez így van a mai napig).
.png)
.png)